Ethereum társalapítója: Ethereum: Az adatvédelem a szabadság
16 Apr, 2025 ● Kripto emberek

Ethereum társalapítója, Vitalik Buterin hangsúlyozta, hogy az adatvédelemnek központi kérdésnek kell lennie a fejlesztők számára, és figyelmeztetett, hogy az átláthatóság és a globális politikában való bizalom körüli feltételezések egyre kevésbé reálisak.
Aprilis 14-én közzétett blogbejegyzésében Buterin azzal érvelt, hogy az adatvédelem létfontosságú az egyéni szabadságjogok védelme és a kormányok és a vállalatok egyre növekvő befolyása ellen.
Tiltakozott az ellen a nézet ellen, hogy a nagyobb átláthatóság mindig előnyös, megjegyezve, hogy ez a nézet az emberi viselkedéssel kapcsolatos elavult feltételezéseken alapul.
Elmagyarázta, hogy ezek közé a feltételezések közé tartozik az a hit, hogy a globális politikai vezetők "általában jó szándékúak és józanok", és hogy a társadalom továbbra is pozitívan fejlődik.
Buterin azt állította, hogy mindkét hiedelem egyre inkább téves.
Kijelentette továbbá, hogy "egyetlen nagy országról" sem lehet általánosságban elmondani, hogy megfelelne az első feltételezésnek, és rámutatott a kulturális tolerancia növekvő csökkenésére.
Ez - állítása szerint - még a közösségi médiában megjelenő bejegyzésekben is nyilvánvaló, beleértve az X-en a "bullying is good" kifejezésre való gyors keresést.
Buterin saját tapasztalatait is megosztotta, és kellemetlen érzését fejezte ki a magánélet hiányával kapcsolatban:
"Minden egyes cselekedetemnek, amit kint teszek, van valami nem nulla esélye arra, hogy váratlanul a nyilvános médiába kerül."
Noha megjegyzései úgy is felfoghatók, hogy a magánélet elsősorban a társadalmi normákon kívül működő embereknek kedvez, hangsúlyozta, hogy "sosem tudhatod, mikor válsz közülük azzá."
Megjósolta, hogy az adatvédelem iránti igény csak növekedni fog, ahogy az olyan technológiák, mint az agy-számítógép interfészek fejlődnek, amelyek lehetővé teszik, hogy az automatizált rendszerek gondolatolvasást végezzenek."
Az automatizált árdiszkrimináció problémájára is rámutatott, amikor a vállalatok az alapján számítanak fel díjakat az embereknek, hogy mennyit tudnak látszólag fizetni.
Buterin felszólalt a magánélet védelmét szolgáló rendszerekbe épített kormányzati hátsó ajtók ellen is.
Azzal érvelt, hogy ezek eleve instabilak, és gyakran az állami szereplőkön túl szélesebb körű hozzáférést eredményeznek.
Megjegyezte, hogy az "ismerd meg az ügyfeled" (Know Your Customer, KYC) adataihoz nemcsak a kormányok, hanem számos magánszervezet, köztük bankok és pénzfeldolgozók is hozzáférhetnek.
A távközlési cégek be tudják mérni a felhasználók helyét, sőt már azt is megállapították, hogy illegálisan értékesítik ezeket az információkat.
Figyelmeztetett arra, hogy bárki, aki hozzáféréssel rendelkezik, visszaélhet azokkal, és hogy az összegyűjtött adatokat később a kevésbé megbízható kormányok is felhasználhatják.
"Az egyén szempontjából, ha adatokat vesznek el tőle, nem tudja megmondani, hogy a jövőben visszaélnek-e vele, és ha igen, hogyan."
A nagy mennyiségű adat kezelésének messze az a legbiztonságosabb módja, ha eleve központilag gyűjtik a lehető legkevesebbet."
Buterin rámutatott, hogy a kormányok egyszerűen azért férhetnek hozzá az adatokhoz végzéssel, "mert a dolgok mindig is így működtek."
Azzal érvelt azonban, hogy a rendelkezésre álló adatok mennyisége drámaian megnőtt, így ez a megközelítés egyre invazívabbá válik."
Hozzátette, hogy a magánélet védelmének történelmi módszerei még az erősebb digitális védelem mellett is megmaradnának.
A 19. században például a legtöbb beszélgetést soha nem rögzítették.
Az aggodalmak kezelésére Buterin egy sor megoldást javasolt, amelyek középpontjában elsősorban a zéró-tudásbizonylatok (ZK-bizonylatok) állnak, amelyek lehetővé teszik az adatok ellenőrzését anélkül, hogy magát az adatot felfednék.
Ez lehetővé teszi annak pontosabb ellenőrzését, hogy ki milyen információhoz férhet hozzá.
Egyik eszközként említette a ZK-bizonyítékon alapuló "személyazonossági bizonyítékot", amely a felhasználó egyediségét igazolhatja anélkül, hogy felfedné a személyazonosságát, olyan dokumentumokat használva, mint az útlevelek vagy a biometrikus adatok a decentralizált technológiákkal kombinálva.
Egy másik megoldás az adatvédelmi poolok, amelyek támogatják az Ether anonimizálását, miközben megfelelnek a szabályozásoknak.
Az olyan eszközökre is utalt, mint az eszközön belüli csalás elleni szkennelés, amelyek kiszűrik az üzeneteket és felismerik az átveréseket vagy a félretájékoztatást.
A további javaslatok között szerepelnek a bizonylatolási szolgáltatások, amelyek a fizikai áruk gyártásának teljes folyamatát nyomon követik a blokklánc és a ZK-bizonylat technológia segítségével - a hitelesség és az átláthatóság biztosítása a személyes adatok veszélyeztetése nélkül.
A poszt Buterin korábban közzétett Ethereum adatvédelmi ütemtervére épül, amely felvázolja a rövid távú protokoll- és ökoszisztéma-fejlesztéseket, amelyek szükségesek a felhasználói adatvédelem fokozásához a hálózaton belül.
Források:
https://www.telecomstechnews.com/news/fcc-fines-major-telcos-selling-users-location-data/
https://cointelegraph.com/news/ethereum-co-founder-vitalik-buterin-privacy-is-freedom
https://x.com/search?q=%22bullying%20is%20good%22&src=typed_query&f=top